Az új múzeum több mint 65.000 m2-en ad helyet a természettudományi, történelmi és néprajzi kiállításnak, egy 800 férőhelyes kínai Árnyék Színháznak, valamint egy 1000 m2-es ideiglenes kiállítási térnek. Hatalmas kihívás volt a 30 méteres fesztávú kiállítási csarnokok kialakítása, amelyeknek szerkezetileg alkalmasnak kellett lennie arra, hogy akár a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengéseknek is ellenálljanak. Egyes épületrészek emellett benyúlnak a metróhálózat alagútjai fölé. A megoldás egy merev diagrid acélrács volt, amely a szerkezeti héjat alkotja.
Az épület a Tian-Fu tér nyugati oldalán található, Chengdu egyik új központját adva. A méretarányos keleti homlokzat megszólítja és magához öleli ezt a hatalmas új teret és az egyszerű, egyenes vonalú profillal erős formális kapcsolatot hoz létre vele. Az épület élteti a monumentális köztérrel való kapcsolatát, azáltal, hogy kiterjeszti azt az előcsarnokán áthaladó nyilvános belső sétánnyal és a fátyolos homlokzat mögötti közlekedővel.
Egy új, fedett közterületet is magába foglal, egy monumentális átjárót az épületen keresztül. Itt találkozhatnak az emberek, kulturális események kaphatnak helyet, sőt akár a helyi utcai piac is kiterjedhet erre a térre. Egyben fontos kapcsolatot teremt a 16. századi Huang Cheng Mecsettel, mely az egyik legjelentősebb nevezetesség Dél-Kínában és meghatározza a főteret.
A homlokzatburkolatot a tetőt homogén anyagként az aranyszínű rézötvözet határozza meg.
NEMES RÉZÖTVÖZET HÉJ
A hosszú, szűk telket úgy használták ki, hogy annak összes nyilvános tere drámai kapcsolatot kapjon az új térrel a keleti oldalon. A másik három homlokzat határolja a nagyrészt hermetikusan elzárt kiállítási csarnokokat. Az épület a város hatalmas műtárgyaként szigorúan profilozott, nemes rézköpenybe burkolódzik, játszva a fénnyel, árnyékokkal és anyagokkal, miközben kielégíti a szellőztetésre vonatkozó műszaki követelményeket is. A keleti homlokzaton túl a héj felemelkedik, hogy megmutassa az utcaszint üvegfelületeit, bensőségesebb, emberibb léptékű kapcsolatot alakítva ki a belső térrel.
A színét az évek múlásával is megtartó homlokzati burkolat és a tetőt borító aranyszínű rézötvözet héjazat egy homogén anyag, de a tervezés során a modulálhatóságával és hajlíthatóságával mutatták meg tulajdonságainak sokszínűségét. Ez a burkolatprofilok mozaikjában és a tömör és perforált lemezek elrendezésében érhető tetten, amelyek a belső funkcionális igények kielégítését szolgálják.
A tömör panelek tájolástól függően elnyelik a napfényt, míg a hálós paneleket oda helyezték, ahol nyílásokra volt szükség vagy ahol a műszaki berendezéseket szellőztetni kell. Eközben a keleti homlokzatot egy kifeszített perforált rézötvözet háló védi, aminek hajtogatott geometriája maximalizálja a kilátást a térre. Ugyanakkor árnyékolást is biztosít a keleti napsütés erős sugaraival szemben a belső térben, és átmenetet képez a előcsarnokokban a kültéri vakító fény és a kiállítótermek homályos környezete között.
