Címlap » Cikkek » Réz az építészetben és környezeti hatása
Cikkek

Réz az építészetben és környezeti hatása

Az építészetben alkalmazott réz környezeti előnyeinek értékelése előtt érdemes visszatérni az alapokhoz. A réz a földkéreg belsejében természetesen előforduló elem, amely az evolúciós folyamatok során az élő szervezetekbe is beépült. Lényeges tápanyag, amire szinte minden magasabb életformának szüksége van, és a természet a lehető legjobban hasznosítja, védve magát a negatív hatásoktól. Ez vonatkozik a legalapvetőbb szintektől egészen az emberi test legösszetettebb anyagcsere-funkcióiig. Ugyanez igaz az épületek esetében is a réz hosszú távú hatására.

A réz homlokzatokon, tetőkön és más külső építészeti elemeken egy védő patina réteget fejleszt az idők során, ami sérülés esetén újraképződik. Ez extrém tartósságot és a korrózióval szembeni ellenállást biztosít és más építészeti fémekkel ellentétben a réznél nincs hátoldali korrózió. Következésképpen mindig a hordozó anyagoknak vagy szerkezeteknek lesz előbb bajuk, nem a rézlemeznek. Létezik réz tető, amely több mint 700 éves.

Teljesítményjellemzők

A rezet általában mint könnyűszerkezetes borítást alkalmazzák, ahol egyszerűbb, könnyedebb tartószerkezetetre van szükség mint más anyagoknál. Az alacsony hőtágulási érték mellett a hőmérsékletváltozás miatt bekövetkező mozgások minimalizálhatók és tervezhetők, így elkerülhetők a károsodások és meghibásodások. Ráadásul a réz magas olvadáspontja biztosítja, hogy nem fog szétcsúszni vagy megnyúlni, mint más fémek. A réz A1 besorolású (nem éghető anyag) az EN 13501-1: 2007 + A1: 2009 szabványnak megfelelően.

Biztonsággal használható és megmunkálható bármilyen hőmérsékleten anélkül, hogy hideg időben rideggé válna, vagy melegben deformálódna. Nem igényel díszítést, karbantartást vagy takarítást, így erőforrás, tisztítószer, költség takarítható meg vele. A réz lemezek környezettel való kölcsönhatását az európai REACH vegyi irányelvei szerint értékelték és nem korlátozták vagy osztályozták a használatát.

Gyártás és újrahasznosítás

Az európai építészeti alkalmazásra készülő réz EN 1772 szabvány szerinti gyártása világszínvonalú üzemekben történik, szigorúan ellenőrzött környezetvédelmi teljesítménnyel és jól bevált újrahasznosítási utakkal. Ez az újrahasznosított anyagok magas arányát jelenti, ami jellemzően több mint 85%, megcélozva a 100%-ot, energiát takarítva meg, csökkentve az üvegházhatást és hozzájárulva a körforgásos gazdasághoz.

A réz szerves része a fémek körforgásának, melyek a természetben eredeztethetők, a társadalom használja azokat, majd visszatérnek a természetbe, vagy újrafelhasználásra kerülnek. A réz gazdasági értéke ösztönzi a begyűjtést és az újrahasznosítást, nem csak a réz, de más anyagok esetében is a leszerelés és bontás során. 

Folyamatos fejlesztés

A réz újrahasznosítása jól bevált gyakorlat, mértéke az általános felhasználási mintákat követi. Ez annak köszönhető, hogy a többi fémhez képest viszonylag könnyű újrahasznosítani a termelési hulladékból és a bontástól származó hulladékból, valamint a réz értéke is ösztönző. A réz megannyiszor újrahasznosítható mindennemű teljesítmény- vagy minőségvesztés nélkül.

A rézipar a bányászattól a feldolgozóiparig, a beruházások 30% -át a környezeti teljesítmény javításával költi. A réz feldolgozás "folyamatos fejlesztési programot" kínál ügyfelei és a részvényesek kiszolgálására, és megfelel a jelenlegi piaci és szakpolitikai igényeknek. Az ágazat reagált az Európai Bizottság "körforgásos gazdaság" kezdeményezésére, és várakozással tekint a még több hulladék újbóli felhasználásra, mivel a gazdaság egyre hatékonyabban kezeli az anyaghasználatot az egész élettartam, különösen az életciklus végén.

Környezeti minősítések

A környezetvédelmi minősítési eljárások fontosak a befektetési döntések szempontjából, és hasznosak a teljes ellátási lánc vizsgálata során. Meghatározzák, hogy egy adott termék esetében miként lehet elérni a legnagyobb előrelépést a környezeti teljesítményben. Sajnálatos módon az összehasonlításokban sokszor vannak hiányosságok. Annak érdekében, hogy legyen értelme ezeknek az összehasonlításoknak, a minősítési eljárásoknak és az alkalmazott módszerek pontosságának egyaránt megbízhatónak és tisztességesnek kell lenniük, amikor két nagyon eltérő összetételű és kivitelezésű terméket hasonlítunk össze, még akkor is, ha ugyanazt a felhasználásuk.

Az egyszerűsítéshez túl sok eszköz használ megbízhatatlan és tisztességtelen feltevéseket, ami rendkívül félrevezető összehasonlításokat eredményez. Könnyű beleesni az alábbi hibákba:

  • az energiafelhasználás és a költségek tonnánkénti összehasonlítása az 1 m2-nyi anyagmennyiség helyett, ami miatt a könnyebb (vékonyabb) anyagokat, mint a réz, tévesen értékelik.
  • hiányoznak a teljes szerkezet költség és a környezeti előnyei a könnyű anyagok esetében.
  • nem megfelelő élettartam-becslések alkalmazásával a szükségtelen csere „energiafelhasználásának” hozzáadása
  • A mai hatékony újrahasznosítási gyakorlat figyelmen kívül hagyása.

Arra biztatjuk az építészeket, hogy az összehasonlításoknál vegyék figyelembe a következőket: primerenergia, ózon lebontó potenciál, eutrofizációs potenciál, fotokémiai ózontermelő képesség. Ezek jól ismert, globális és kiforrott hatáskategóriák, nem pedig kevésbé ismert, megbízhatatlan, és hibás összehasonlító mutatók, különösen a toxicitás, a földhasználat és az erőforrás-felhasználás területén.

Share: 
Réz az építészetben és környezeti hatásaRéz az építészetben és környezeti hatásaRéz az építészetben és környezeti hatása

A weboldal további használatával Ön egyetért a cookie-k használatával. További információért kattintson ide.

Elfogadom