Címlap » Cikkek » Clarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosával
Cikkek

Clarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosával

Chris Hodson

Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosával Chris Hodson beszélget a Clarion Post szállodáról.

CH: Hogyan került kapcsolatba a szállodaprojekttel?

MM: Az ingatlanfejlesztő kért fel, hogy találjak helyszínt egy nagyobb szálloda felépítéséhez itt Göteborgban, a központi pályaudvar közelében. Korábban már terveztem szállodát és tisztában voltam ennek az épülettípusnak az anatómiájával. A 80-as évek végén a postahivatal épületét már átalakították irodává, de alaposabban megvizsgálva nem iroda-, hanem szállásépületet láttam benne – már csak az ablakkiosztás miatt is. A fejlesztő egyetértett javaslatommal, hogy alkossunk egy látványos épületet a régi és az új ötvözésével – ez 8 évvel ezelőtt történt.

CH: Milyen kihívások elé állította ez a kiemelt fontosságú, védett épület?

MM: Természetesen elkövetkezett a nehéz küzdelem időszaka a különböző hatóságokkal. Az épület a legmagasabb fokú védelem alatt áll Svédországban, ezért nem csupán a helyi hivatalokkal, de nemzeti szinten is meg kellett harcolnunk álmunk megvalósulásáért. A fő szabály szerint az épület külső megjelenésén változtatni nem lehetett. Érdekes volt, hogy minél magasabb szinten tárgyaltunk az épület védelméről, annál nagyobb nyitottságot tapasztaltunk. Sokkal pozitívabb volt a hozzáállásuk arra vonatkozóan, hogy mit lehet kihozni az épületből ahhoz hogy újra megnyithassa kapuit a nyilvánosság előtt. Ezt a szemléletet nagyra értékelem.

 CH: Hogyan látott neki a hotel tervezésének? Ez egy irodai csapatmunka volt vagy az alapkoncepciót egyedül találta ki?

MM: Azt hiszem, mindkét mód működhet. De ennél a projektnél megpróbáltunk nem rögtön nekiesni a tervezésnek. Négy-öt hónapig csak a logisztikai kérdéseket próbáltuk megoldani, mert ez kritikus pont egy hotelnél. Főleg a bejáratok és a belső átjárók.

CH: Úgy látom a főbejáratot mindkét oldalon áthelyezte a felsőbb szintről az utca szintjére. Miért?

MM: A régi bejáratokkal egyszerűen nem működött volna a hotel logisztikája. De volt építészeti oka is. Amikor a 20-as években építették, az ehhez hasonló közösségi épületek az állam hatalmát próbálták demonstrálni az egyén felett. De ennek pont az ellenkezője jellemzi a modern épületeket – hívogatónak kell lenniük. Ezért meg kellett változtatnunk az épület dinamikáját és jellegét, hogy nyitottabbá váljon, ne legyen olyan komoly és merev. Azt hiszem az új bejárattal sikerült ezt megvalósítanunk.

CH: A nyugati főbejárat mellett miért létesítettek egy bejáratot a keleti oldalon is?

MM: Az új épület keleti bejárata csak a konferenciára érkezők részére van fenntartva, hogy ne a recepción át közlekedjenek. Kérdéses volt továbbá, hogy hogyan vigyük ki és be a szennyest, vizet, ételt, szemetet, stb., amit szervizbejáratok kialakításával oldottunk meg. Ez volt a könnyebbik rész a dolognak. Ezután meg kellett terveznünk, hogy a szerviz tevékenységeket hogyan tudjuk elrejteni a vendégek szeme elől. Tulajdonképpen az első négy hónapban csak ezzel foglalkoztunk.

CH: Mint egykori szállóvendég mondhatom, hogy ebből a szempontból rendkívül lenyűgöző munkát végeztek. Minden a háttérben zajlik szinte elrejtve.

CH: Noha három másik irodája is van, mégis főként Göteborgban dolgozik.  Máshogy közelít a helyi tervezési feladatokhoz?

MM: Reményeim szerint nem. Bár mindennap hazafelé menet elhaladok az épület mellett, tehát mondhatjuk, hogy fizikai értelemben is nagyon közel áll hozzám.

CH: Véleménye szerint vállal-e a Clarion Post szálloda közszerepet városrendezési szempontból?

MM: Szerepe igen jelentős. Amikor a svéd állam megépítette a postaépületet, az két tömböt is lefedett, következésképp utca szelte ketté. Ezzel megakadályozta a város természetes terjeszkedését kelet felé, amerre így csak egy villamosokkal zsúfolt, keskeny utca haladt, ahol a járművek szinte nekipréselődtek az épületnek. Az új megoldás szerint a réz- és palaburkolatú torony kijelöli az új keleti városrész kezdetét az óvárosból szemlélve. Ezen felül fókuszpontként lezárja a kelet felé futó sugárutat az ide tervezett térrel karöltve.

CH: A réz és a pala párosításának van szimbolikus jelentése?

MM: Nem átvitt értelemben gondolkodtunk. Az eredeti elképzelés a jelenleginél magasabb tornyot vázolt fel, melyet a helyi hatóságok megkurtítottak. Ekkor álltam elő a két jellegzetes anyag párosításának ötletével, mely az újonnan létrejött arányokat volt hivatott javítani. Továbbá a pala torony monolitikus jellegének hangsúlyozására azon kisebb ablakokat és ritkábban helyeztünk el, ezzel teremtve kontrasztot a réz torony légies megjelenésének. Számos apró jel segíti a szemlélőt a különbözőség megértésében.

CH: A réz és a pala szerepeltetésének volt más oka is, mint a régi épület tetőzetének visszaidézése?

MM: Az 1920-as években mi sem volt természetesebb, mint hogy helyi anyagokat használtak, és büszkék voltak a minőségre. Ezt az örökséget kívántuk felidézni az anyaghasználatban, mely az új részeket fizikailag elkülöníti, az idő síkján mégis folytonosságot sugall. A létrejött épületrészt úgy szemlélem, mint a régi postaépület fiatal rokonát, akinek génkészlete szinte megegyezik elődjének DNS-ével. A réz nagyon fontos szerepet játszott a tervünkben.

CH: Milyen gondolatok vezérelték arra, hogy különböző intenzitással patinázott rézszalagokat változatos szélességben és tervezzen a homlokzatra?

MM: Csodálatos volt a rézfelületekkel dolgozni, az eredmény pedig nagy megelégedésemre szolgál. Valójában a pala metszéséből adódó raszter sugallta a rézszalagok kreatív felhasználását, és végül ez lett az összekötő kapocs a városban sok helyen látható hagyományos téglaburkolatok textúrájához is.

CH: Mint egykori szállóvendég mondhatom, hogy ebből a szempontból rendkívül lenyűgöző munkát végeztek. Minden a háttérben zajlik szinte elrejtve.

CH: Úgy látom, Göteborg sok szempontból vibráló, fiatalos városként tekint magára és a hotel a helyiek számára központtá vált.

MM: Egyetértek. A hotel vezetősége a kezdetektől azt szorgalmazta, hogy a hotel ne csak a szállóvendégek, de a göteborgi emberek számára is találkozóhellyé váljon. Ez meg is valósult, mivel az eredeti épület nagy, védett területét közösségi helyként használhattuk.

CH: Mennyire vonták be Önöket a belsőépítészeti tervezésbe?

MM: A hagyományos építészeti munka mellett a belső terek tervezése is a mi dolgunk volt. Szeretem teljeskörűen átlátni a projekteket és mivel a cégünk 80 építésze közül 7 vagy 8 belsőépítész, így ez nálunk megszokott dolog.

CH: Nagyszerű, hogy úgy lehet az újból a régi részbe átjutni, hogy az épületek korának különbségét nem, csak a terek különbözőségét érzékeljük.

MM: A terek valóban egybefonódnak. A bejárati szinten sokkal modernebb érzetünk van a magasabban lévő terekhez képest. De a hotel atmoszférájának mindenhol tükröznie kell Göteborg sajátos jellegét, mely abból adódik, hogy az ország “második” városa. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a világ felé nyitott kikötőváros vagyunk. Nem a nemesi családok, hanem inkább a sikeres kereskedők városa ez.

CH: Négy sikeres építészeti vállalkozás vezetése mellett Ön még felvállalja a tanítás nemes feladatát is. Amikor lehetősége adódik, hogyan piheni ki magát?

MM: Leleményes szervezéssel nyert kevés szabadidőmben a rajzolásban lelem örömömet.

 

 

Share: 
Clarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosávalClarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosávalClarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosávalClarion Post Hotel - Interjú Magnus Månsson professzorral, a Semrén & Månsson építésziroda tulajdonosával

A weboldal további használatával Ön egyetért a cookie-k használatával. További információért kattintson ide.

Elfogadom